ÖTPRÓBA BLOG: Télen sincs megállás

Ha január, akkor Zúzmara Futófesztivál, idén már negyedik alkalommal. 2016-ban és 2017-ben félmaratonon, 2019-ben 10 km-en jeleskedtünk, idén pedig visszatértem a 21 km-hez. A futótársam kiválasztása ezúttal meghívásos alapon történt. Bogi második jelentkezőként az októberi WTF Budáról lecsúszott, de már akkor megbeszéltük, hogy valamelyik téli vagy tavaszi versenyen futok vele.

A verseny helyszínére, ami idén is a Hungexpo volt, Bogi egyik futótársával, Zolival utaztunk és a futást leszámítva a következő néhány órát vele és közös barátaikkal töltöttük.

Kabátjainkat, hátizsákjainkat leadtuk a ruhatárba, futottunk néhány métert, beálltunk a 2-es zóna végére és 10:30-kor megkezdtük idei első félmaratonunkat.

Néhány 10 méter bent a meleg csarnokban, aztán mentünk is ki a dermesztő hidegbe. Még jó, hogy okosan öltöztünk és hamarosan a futás is melegíteni kezdett. Így aztán 1-2 km után nemhogy nem fáztam, de még egy réteg ruhát le is dobtam volna magamról.

Nagyrészt aszfalton, betonon futottunk, de időnként egy-egy rövid földes szakaszra is betévedtünk, máskor meg egy hirtelen meredek lejtő vagy egy rámpás aluljáró és sok-sok kanyar tarkította a pályát. Finoman szólva nem volt ingerszegény.

A verseny után eszembe is jutott a siófoki FM, ahol a hosszú part menti szakaszra „panaszkodtam”. Most akkor melyiket nem tetszik szeretni? 🙂

A frissítőpontnál ittunk pár korty jégkásás vizet, ez nekem nagyon bejött és futottunk is tovább az első, 8 km hosszú kör vége felé.

Nem mentünk gyorsan, a 4. km-től mégis lassulni kezdtünk, elég látványosan. Mi történt? Igaza lehet Boginak, hogy a technikás pálya „borított ki” ennyire? De korábban nem volt ezzel problémám.

Bármi is volt az oka, a hátralévő 13 km rengetegnek tűnt.

Bogi versenyét nem akartam elrontani, ezért azt találtam ki, hogy az első kör végén valahol félreállok vagy ülök, és ott várom meg a többieket. Így is lett.

Bő 70 perccel a rajt után megérkezett a verseny egyéni győztese, majd szép lassan, ekkor még több perces szünetekkel a dobogósok és utánuk a többiek is, egyre sűrűbben. Én pedig irigykedve hallgattam a névsort, akik között ezen a napon az én nevem nem szerepelt. De talán túlélem. 🙂

Zoli szuper 1:51:20-es idővel ért célba, 2:12:16-es eredményével Bogi is sokat javított az első lassabb kör időeredményén, de a többiek se vallottak szégyent.

Bár tiltakoztam ellene, Bogiék szereztek nekem is egy érmet, készítettünk pár fotót, aztán mentünk is az autóhoz, hogy a többiekkel együtt egy belvárosi hamburgerezőben pótoljuk az elégetett kalóriákat.

De a hónap ezzel nem ért véget. Mintha előre tudtam volna, hogy a Zúzmara „kissé” felemásra sikerül, Bernivel még a félmaraton előtt neveztünk az egy héttel későbbi Szigetelő teljesítménytúrára is.

A 13,5 km-es túrát néztem ki magamnak, de mivel Berni 20,5-ön indult, átpártoltam erre. Jó hosszú, majd 5 órás gyaloglás lesz, szóval elleszünk vele egy darabig.

A túra reggelén sajnos elkövettem egy nagyon amatőr hibát. Mivel tél van, bakancsban mentem, ráadásul utcaiban. Alapesetben nagyon kényelmes „jószág”, de 8-10 km körül már éreztem, a túra második fele nemcsak a táv miatt lesz nehéz. 🙂

Az Óbudai-szigetről indultunk, onnan lesétáltunk az Árpád hídig, a Margit-szigeten tettünk egy kört, majd a pesti oldalon elmentünk a Népszigetig, azon végiggyalogoltunk és a verseny megkoronázásaként még az Óbudai-szigeten is várt ránk kb. 4 km. Nem bántam volna, ha a „végállomást” nem kell körbejárnunk, de ha ez volt az „előírás”, megtettük.

A Sportvendéglőben megkaptuk az oklevelet és a jelvényt, egy csokit, vagyis inkább nápolyit, amit kint a fedett részen meg is ettünk, aztán még egy kis séta a HÉV-ig, ha az addigi gyaloglás nem lett volna elég.

És hogy igazi havat is lássunk, elvégre tél van, a teljesítménytúra előtti nap egy rövid, 4,2 km-es túra a Hárs-hegyen, de ezzel se Ötpróba-, se GeoGo pontjainkat nem gazdagítottuk, viszont ami a hegyen várt ránk, azért jutalom nélkül is érdemes volt felmenni.

 

NAGY GÁBOR

Budapest, 2022. jan. 16., jan. 23.